A korai Radnóti és a korai Pán

A manapság az 1945-ben alapított és a kultúrpolitika által három évvel később szétzavart művészeti csoport, az Európai Iskola alapítójaként ismert Pán Imre a címzettje az egyetemista Radnóti Miklós levelének, melyhez a fiatal költő egy „balladát” is csatolt.
Az írás, mely később egy hosszabb lélegzetű novella első része lett, a maga idejében nem, csak a közelmúltban, a Radnóti prózai műveit egybegyűjtő kötetben (R. M. prózai írásai. Szerkesztette: Ferencz Győző. 2007. Osiris) jelent meg. A közlés alapját nem ez, a szerző által tintával javított, Mulatság címet viselő változat jelentette, hanem a hagyatékban fellelt, feltehetően Baróti Dezső által datált példány. Ezt ugyanis Pán Imre fia, Mezei Gábor belsőépítész, műgyűjtő őrizte meg, a hozzá tartozó levéllel együtt.
A kötetben Akik alatt elfújt a szél címmel jelent meg a teljes szöveg, melyhez Ferencz Győző megjegyzi: 1931. október 12-én Szalai Imrének írt levelében Radnóti említést tesz Mulatság című írásáról, november 10-én pedig Gyarmati Fanninak írja, több részből álló novellájának az Akik alatt elfújt a szél címet adja.
Érdekes azonban, hogy a most előkerült, Pánhoz címzett levél ugyanezen a napon íródott, és ugyan utal benne Radnóti a novella további részeire, az eredeti címen viszont nem változtat. Ahogyan a kötet is megjegyzi, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma által tervezett kiadás nem jött létre, és ma már hozzátehetjük: a mindössze három számot megért, vékony füzet-formátumú Index („az új kultúrtörekvések lapja”) sem hozta le a művet. (Ugyan Radnóti kéri, hogy amennyiben Pán nem publikálja az írást, küldje vissza szegedi címére, ám ez sem történt meg.)
Az eredetileg Mezei néven született Pán Imrét (1904-1972) már egészen fiatalon magával ragadta az avantgárd, Kassák Lajos körében működött, lapot szerkesztett, baráti köréhez tartozott Scheiber Hugó és Kádár Béla. Felesége Hauswirth Magda illusztrátor, karikaturista volt. Könyvüzletet nyitott az Andrássy úton, mely 1945-től Művészbolt néven működött. A grafikai kiállításoknak is helyet adó, régi metszeteket árusító üzlet működtetésében, miként a francia szürrealizmus és a korai avantgárd konstruktív törekvéseit egyesítő, progresszív szellemű Európai Iskola alapításában is társra talált bátyjában, Mezei Árpádban, hozzájuk csatlakozott Gegesi Kiss Pál orvos, műgyűjtő, Kállai Ernő művészeti író, Kassák, Hamvas Béla, Szentkuthy Miklós és mások. Kiállításaikon „az új magyar festészet” jegyében azok az alkotók vettek részt (Bálint Endre, Korniss Dezső, Anna Margit, Vajda Júlia, Szántó Piroska, Rozsda Endre, Forgács-Hann Erzsébet, Bokros Birman Dezső, Lossonczy Tamás stb.), akik elődjüknek Vajda Lajost és Ámos Imrét tekintették. Elveiket a Művészbolt kiadásában megjelent füzetekben publikálták, katalógusaikat ugyancsak Pán és Mezei adta ki.
Az „alulról” szerveződő és 1948-ban „felülről” megszüntetett Európai Iskola tagjai a nyilvánosságtól távol folytatták a munkájukat, Pán maga is könyvesbolti eladóként dolgozott, majd 1957-ben Bálint Endrével együtt Párizsba költözött. A festővel hamar szétváltak útjaik, Bálint visszatért, Pán pedig 1972-ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élt, kiállításokat rendezett (például Anna Margitnak is), tanulmányokat írt.
A levél szövege:

Mélyen tisztelt Szerkesztő Uram,
Mellékelten küldök az Index számára egy balladát, remélem megfelel önnek.
Ugyan az írás január-februárban (1932) megjelenik majd három összefüggő folytatásával külön kötetben a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadásában, Buday György illusztrációival. De ez az első rész is befejezett egész.
Magamról:
Magyar-francia szakos tanárjelölt vagyok az itteni Kolozsvár-Szegedi Tudományegyetemen. Írásaim a Pesti Napló, Népszava, Kortárs, Toll, Széphalom, Szegedi Szemle, Délmagyarország, Fiatal Magyarország stb. jelentek és jelennek meg.
Könyveim:
Jóság (antologia, Bpest 1929)
Pogány köszöntő (versek, Bpest, 1930, Kortárs kiadása)
Ujmódi pásztorok éneke (versek, Bpest, 1931. Fiatal Magyarország kiadása.)
Ezt az utolsó könyvemet a b. ügyészség rádiókörözéssel koboztatta el.
Nagyon kérem Szerkesztő Uram, hogyha írásom az Indexben nem használhatja, úgy küldje vissza nékem.
Válaszát mindenkép kérem és szeretettel üdvözlöm
Igaz híve
Radnóti Miklós
Szegen, 1931. XI. 10.

Címem: Szeged, Egyetem, Bölcsészeti kar, Szukováti tér

Az egykori Művészbolt

Pán Imre (1904-1972) költő, újságíró, lapszerkesztő és felesége, a karikaturista Hauswirth Magda (1903-1999) a 30-as évek közepén nyitotta meg apró üzletét az Andrássy út 27-ben. Mivel korábban mindketten színházi és filmes lapoknál (Délibáb, Színházi Élet) dolgoztak, magától értetődő volt, hogy a bolt profilja ezt a tematikát követi. A könyvesboltban megtalálható volt minden olyan kötet, mely összehozható a filmtörténettel, filmművészettel, így hamarosan egyfajta információs központként is működött. Pán Imre megalapította saját lapját, a Sztárt, mely nevet az üzlet is felvette. Megállapodtak a legismertebb színésznőkkel, hogy levelezőlapokat készítenek róluk. Ahogyan Hauswirth Magda írja visszaemlékezéseiben, a színésznők örömmel adták arcukat a vállalkozáshoz, mert volt mit adniuk az autogramkérőknek. Az engedélyért cserébe több száz lapot kaptak. Az üzlet nem győzte a vidéki megrendeléseket postázni – a címzésben a családtagok segédkeztek.
A tavaszi vásárra luftballonokat gyártattak „Sztárok lapja, lapok Sztárja” felirattal, és mivel minden gyermek szeretett volna a lufikból, az üzlet pavilonját mindig tömeg vette körül.
A zsidótörvények miatt az újság és a bolt is Pán Imre egyik barátjának a nevére került, Pán munkaszolgálatban töltött hónapjai alatt Hauswirth Magda egyedül vitte tovább az üzletet. A háború vége felé Pán ebben az üzlethelyiségben bujkált.
A háború után, már 1945 végén megalakult az Európai Iskola művészeti kör, melynek alapítója és névadója – testvérével, Mezei Árpáddal és Gegesi Kiss Pál ovos-műgyűjtővel együtt - Pán Imre volt. Az Andrássy úti üzlet felvette a Művészbolt („az irodalom és művészetek boltja”) nevet, a filmes könyvek, levelezőlapok helyét művészi reprodukciók, régi kötetekből kiszedett metszetek vették át. Az Európai Iskola nagyobb kiállításait nem itt rendezték, de arra alkalmas volt a hely, hogy kisebb grafikai tárlatoknak helyet adjon. Ezek részben bekerültek a művészeti kör kiállításainak sorába. Az első ilyen a holokauszt áldozatául esett Ámos Imre kisebb grafikáinak tárlata volt 1947 januárjában, majd Bán Béla, Gadányi Jenő, Paul Klee és Vajda Lajos rajzait láthatta a közönség. A legemlékezetesebb kiállítás Arp, de Chirico, Kandinszkij, Matisse, Miro és Klee litográfiáit mutatta be. A Művészbolt volt az egyetlen, mely megemlékezett a Chicagóban 1946-ban elhunyt Moholy-Nagy Lászlóról, a Bauhaus egykori tanáráról. Az Európai Iskola művészei mellett Kassák Lajos is rendszeresen bejárt az üzletbe.
A Művészbolt kiadóként jegyezte az Európai Iskola Könyvtára sorozatot, melyben Pán Imre, Gegesi Kiss Pál, Mezei Árpád publikált, és itt jelentek meg először Korniss Dezső Illuminációi.
Pillanatokkal az államosítás előtt Pán Imre túladott az üzlethelyiségen, és egy Bajcsy-Zsilinszky úti könyvesboltba ment alkalmazottnak. Hauswirth Magda a háború után a Pesti Izé című vicclapnál dolgozott karikaturistaként, később férjével együtt egy idegenforgalmi kiadványokat jegyző kiadónál működött. (Közös munkájuk többek között a Boldizsár Iván szerkesztette Magyarország útikönyv.)

Hauswirth Magda: Művészek a rajzlapon

A hazai és nemzetközi művészvilág legjavát megrajzolta Hauswirth Magda (1903-1999) grafikus, színházi magazinokban, vicclapokban, rejtvényújságokban, könyvekben jelentek meg karikatúrái, róla azonban keveset tudunk – önéletrajza eddig kéziratban maradt.
Gyermekkorában egy kávéház teraszán érdekes arcot pillantott meg. Máris lerajzolta, majd megmutatta a modellnek, aki aláírásával elismerését fejezte ki a rögtönzött portré iránt. Ady Endre volt. Hauswirth Magda a város egyik legkeresettebb díszítő-festő műhelyében dolgozott, apja, a cég tulajdonosa, Hauswirth Ödön mellett. Az Iparművészeti Főiskolán ugyancsak díszítő-festő szakon tanult, majd Jaschik Álmos szabadiskolájában képeztette magát, ingyen, mivel közben a textil-szakosokat tanította szabás-varrásra.
Segédtördelőként került a Színházi Élethez, ahol hamar felfigyeltek páratlan rajzkészségére. Egyik felfedezője Grätzer József, Karinthy Frigyes titkára volt (abból élt, hogy Karinthytól elkérte az írónak az elszakított országrészeken megjelenő kötetei után járó jogdíjat), aki Hauswirth Magdát bízta meg Sicc című, örökbecsű humoros rejtvénykönyvének illusztrálásával. A lap nem tudott mással fizetni, csak heti egy színházi páhollyal. A szerkesztőségben ismerte meg az újságíró Pán Imrét, akihez kilenc kérő kikosarazása után feleségül ment. Mikor Pán önállósult, és 1937-ben megalapította Sztár című filmmagazinját, felesége követte, és együtt nyitották a lap Andrássy úti üzletét, a filmrajongók üzletét. A filmmel kapcsolatos könyveket, újságokat tartottak, színész-képeslapokat nyomtattak, melyeket dedikálva küldtek szét a rajongóknak. Mikor Pán Imrét munkaszolgálatra vitték, Hauswirth Magda egyedül vezette tovább az üzletet.


A világháború után Pán testvérével, Mezei Árpáddal és az orvos-professzor Gegesi Kiss Pállal megalapította az Európai Iskola művészkört, az Andrássy úti üzlet pedig Művészbolt néven metszetbolttá és kiállító-teremmé alakult át. Bár szombat esténként Amerikai úti házukban Bálint Endre, Anna Margit, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás vendégeskedett, Hauswirth Magda a Pesti Izé és Fűrész című vicclapok karikatúristájaként dolgozott. Erről a férj művészbarátai annyira nem tudtak semmit, hogy mikor Hauswirth egy karikakúra-kiállításon összefutott Gyarmathy Tihamérral, a festő megkérdezte: „Magát az ilyesmi érdekli?” Erre Hauswirth rámutatott az egész falat betöltő munkáira. Az ő barátja Várnai György és Réber László volt, a gyógypedagógus Pető András, vagy Rátonyi Róbert, akinek könyveit is illusztrálta.
A Pesti Izé és a Fűrész a diktatúra áldozatává vált, Hauswirth Magdát az 50-es években az IBUSZ foglalkoztatta, plakátokat, propaganda-anyagokat, útikönyv-illusztrációkat készített. 1956 nyarán Gál György főszerkesztő felkereste, hogy hamarosan útjára indul egy rejtvényújság, számítana a karikatúrista közreműködésére. Hauswirth októberben elutazott Sárospatakra, hogy a szakszervezeti üdülőben felkészülhessen az új feladatra. Közben kitört a forradalom, az üdülőben a zongoraművész Bächer Mihállyal és Kadosa Pállal hallgatták a rádió adásait. A „nyaralás” egy kicsit elhúzódott, mert hetekig nem jutottak fel Pestre. (Pán Imre hamarosan Párizsba utazott és nem tért többet vissza.)A Füles végül 1957 februárjában elindult, Hauswirth Magda pedig 34 éven át rajzolt, főleg művész-portrékat, karikatúrákat a lap számára.
A magyar színházi élet legjava mellett rajzolta Hacsaturjánt, Joseph Kozmát. Életrajzában leírja, hogyan mesélt három gyerekéről Gilbert Becaud, amikor modellt ült neki. Richtert zongorázás közben rajzolta, Devecseri Gábort betegágyán, mellette ült barátja, Robert Graves, akiről több portrét is készített. Scheiber Hugóval, a család barátjával kölcsönösen többször lerajzolták egymást. Modellje volt az emigrációból hazatérő Lengyel Menyhért, a Hacsek és Sajó szerzője, Vadnai László és Páger Antal. Csortost és Kabost filmfelvétel közben rajzolta le, Gábor Miklóst és Tolnayt a Nem félünk a farkastól előadás szünetében. Akiket a lakásukon keresett fel, mindenkitől kapott legalább egy kávét. Kivéve Honthy Hannától. Latinovits-csal meggyűjt a baja. „Szép ember. Mondtam neki, azért nem sikerül, mert olyan szabályos. Csak kívülről, felelte. Belülről nem.”