Voltak, nem is kevesen, akik az elmúlt 2-3 évben valamilyen furcsa okból kifolyólag (spekuláció? polgárpukkasztás? miért is ne?) több tízmillió dollárért/fontért/euróért vettek kortárs műveket a világ nagy árverező házaiban. Akinek pénze van, bármit tehet vele, de talán kellett volna gondolkodni, hogy tényleg biztosan ér-e egy jól maketingelt mai festősztár annyit, mint Cézanne, Matisse és a többiek. Mert lehet, hogy valaha fog, de erre csak beláthatatlan mértékű esély van, így pedig végképp nem lehet remek üzleti fogásnak tekinteni a kortárs vásárlást.
Hogy a "kortárs lufi" kidurran, azt a világ legnagyobb gyűjtői közül azok már hamar megmondták (lásd Eli Broad), akiket nem fertőzött meg a hisztéria, és józanul csak azokra költötték a milliárdjaikat, akiket a legbennső meggyőződésük szerint meg akartak vásárolni. (Nem azokra, akikről azt mondták, hogy vásárolják meg.)
Aztán jött a válság, és az egész jelenlegi műtárgypiacot meghatározó visszaesés kétszeresen érintette a kortárs eladásokat - egyelőre külföldön, mert csak ott működik a piac az év első hónapjaiban. (A galériások amúgy rettenetesen örülnek, mert a primer kereskedelem - a művésztől a galériába, onnan a gyűjtőhöz - nem szállt el eddig sem, csak a szekunder - művész-galéria-gyűjtő-kereskedő-gyűjtő), és ők már rég megmondták, hogy...
Már csak az a kérdés, hogy anyaghiány miatt a kortársakhoz átcsábított magyar gyűjtők most mit fognak tenni. 1. Nem hat rájuk a külföldi trend, és változatlanul költenek a kortársakra. 2. Visszatérnek a jó öreg Szőnyihez, mert benne sosem fognak csalódni. 3. Visszatérnek, de előbb visszakövetelik a kortársakra kiadott pénzüket, mondván, hogy behúzták őket a csőbe. 4. Soha többé nem mennek a Falk Miksa utca közelébe.
Áprilisban kiderül. Mármint ha kevessé lehet manipulálni az árakat. De van egy szint, ami után már nem lehet.
2009. február 17., kedd
2009. február 16., hétfő
Ismeretlen Kosztolányi?

Ismeretlen Kosztolányi-írásokat közöl a Budapesti Negyed - olvashatjuk a híradásokban.
Ám kiderül, hogy az ismeretlen írások - miként a cikk is utal rá - megjelentek a Pesti Hírlapban 1916-ban.
Akkor tényleg ismeretlenek?
Az ismeretlen írás vagy kézirat publikálatlan, vagy teljes egészében, vagy egy publikált szöveg olyan változata, mely nem volt eddig ismert a kutatók előtt. Ami lejött egy lapban, az legfeljebb elfeledett lehet.
Nem mindegy!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)